Csitár

Weboldal

A 16. század végén, illetve a 17. század elején a Losonczy, a Guthi Országh birtokoknak új tulajdonosaik lettek. A temesvári hős Losonczy István leánya, Anna, a Hont-Pázmány nemzettségből származó Forgách Zsigmondhoz ment férjhez. A házasság révén a hatalmas birtok - köztük Csitár is - a Forgáchok tulajdonába került. Forgách Ádám 1647. november 18-án a Csitár helységbeli részjószágot és a szécsényi uradalomhoz tartozó többi jószágokat 12 000 forintért zálogba adta idősb. Koháry Istvánnak.
A Guthi Országh birtokrész a 17. század elején - a pontos időpontot nem tudjuk - Bosnyák Tamás Fülek várának főkapitánya kezébe került. Az 1635-ben Surányban kötött osztályegyezség Csitár községet Bosnyák István esztergomi kanonok tulajdonába adta.
A Forgách és a Bosnyák Isitári birtokrész több alkalommal került zálogosok kezére. Forgáchok a Serényi Pálnak zálogba adott részjószágot Bélteky Pál (felesége: Vitkay Erzsébet) Jánosy János-nak (felesége: Török Ilona) adta zálogba 1679-ben, melyet Koháry István váltott ki 1693. október 22-én.
Bosnyák Judit (Balassa Imre felesége) - aki bátyja (István) Csitári birtokrészét örökölte - 1651-ben Liptay Istvánnak, majd 1658-ban Posgai Szöcs Istvánnak és hitvesének Nagy Ilonának adja zálogba Csitárt. E birtokokat is Koháry István váltotta vissza 1693-ban.

Porták, jobbágytelkek a 17. században:


Forrásainkból nem állapítható meg, hogy a 16. század végén elpusztult és elnéptelenedett, majd egy községgé alakult Csitár, a későbbiekben volt-e, és mennyi ideig lakatlan. A levéltári forrásokból arra következtethetünk, hogy a 17. században már nem lehetett tartósan néptelen a falu. 1633-ban, mint a török hódoltsághoz tartozó településen 3 adóköteles házat írtak össze. 1647-ben 1 1/4, 1661-ben 1/2, 1683-ban 1/8 portaszámot írtak össze.
Az 1686. évből nemcsak a faluban lakó családfők neveit, hanem a tulajdonukban lévő állatállomány összetételét, számát, az általuk használt földterületet is megismerhetjük. Ez szerint 16 jobbágy lakott Csitárban, akik közül ketten másfél, a többiek egésztelkesek voltak. A falu ebben az időben még nem volt teljesen benépesítve, mert mint az összeírás megjegyzi, a 24 telekből csak 16 van benépesítve, az üresen álló telkeket 9 tized fejében a falu lakói bérlik. A házhelyért, a hozzá tartozó földekért minden jobbágy az alábbi szolgáltatásokat adta: 1 forint, 2 tyúk, 1 lúd, 12 tojás, 1 icce vaj, egy szarvas és robotban végzett ingyenmunka.
Tekintsük át a falu jobbágyainak névsorát, amely azért is tanulságos számunkra, mert közöttük több olyan családfőt találhatunk, akiknek leszármazottai ma is Csitárban élnek:
Antal Mátyás, Bemard Mátyás, Bozán Gergely, Gál Benedek, Gál Mátyás, Herczeg János, Kormán György, Nagy György István, Pálinkás János, Pénzes András, Rab András, Sipos János, Sipos Mátyás, Szenográdi Demeter, Szenográdi János, Szenográdi Mátyás. A 16 jobbágy 18 db ökröt, 18 db lovat, 7 db tinót, 16 db fejőstehenet, 22 db juhot, 12 méhcsaládot tartott. Mindegyike 10 köblös szántóföldön és 2 embervágó réten gazdálkodott. A felmérés szerint ökröt 7, lovat 12, tinót 3, fejőstehenet 12, juhot 5, méhkaptárt 5 család tartott.